A csodálkozás az első lépés a megismeréshez.
Louis Pasteur

Minden, ami gyönyörű és igaz, meglepetésként érkezik. Éppen ezért őrizd meg a meglepődés képességét. Ez az élet egyik legnagyszerűbb áldása.

Amint elveszíted a meglepődés képességét, halott vagy. Ha meg tudnak lepni a dolgok, akkor még élsz. És minél jobban meglepődsz a dolgokon, annál elevenebb vagy. Ez a gyerekek elevensége; bármilyen apróságon meglepődnek. Szinte el sem tudod hinni, hogy meglepődtek egy közönséges fán, egy madáron vagy egy kutyán, egy macskán vagy egy kavicson, a tengerparton. A gyerekek még annál is jobban meglepődnek, mintha ahogyan te tennéd, ha találnál egy Kohinoort, egy hatalmas gyémántot - te még akkor sem tudnál annyira meglepődni. De mivel a gyermekek rendelkeznek a meglepődés képességével, minden kavics gyémánttá változik. Ha nem lepődsz meg, még a gyémántból is közönséges kavics lesz.
Az élet éppen annyi jelentést hordoz, amennyire te magadban hordod a meglepődés képességét, a csodálkozás képességét. Ezért mindig maradj nyitott. Emlékeztesd magadat újra és újra, hogy az élet végtelen. Állandó folyamat; sosem ér véget. Végtelen utazás, és minden pillanat új, minden pillanat eredeti. Amikor azt mondom, hogy minden pillanat eredeti, úgy értem, hogy minden pillanat visszavisz az eredetedhez, minden pillanat újra gyermekké tesz.
OSHO

“Abban nincs semmi csodálatos, ha valaki másnál kiválóbbak vagyunk. Igazi csoda a korábbi önmagunkhoz képesti kiválóbbságban mutatkozik meg.”

A csodák azok számára van fenntartva, akik tudják értékelni.

“Az emberek utaznak, hogy csodálkozzanak
a hegyek magasságán,
a tenger óriás hullámain,
a folyók hosszú kanyarulatain,
az óceán mérhetetlen kiterjedésén,
a csillagok mozgásán az égen,
és csodálkozás nélkül mennek el önmaguk mellett.”

A kíváncsiság az ember természetes sajátsága, a tudatlanság leánya, amely szüli a tudományt, mikor a csodálkozás megnyitotta elménket.

Giambattista Vico

" ...csak józanul nézz, s ne vakon csodálkozz."

A filozófia eredetét a rácsodálkozásban, a kételkedésben és magárahagyatottságunk érzetében kereshetjük.

Életünk minden másodperce az univerzum új és egyedülálló pillanata, egy pillanat, mely soha többé nem tér vissza. Ezzel szemben mire tanítjuk a gyermekeinket? Arra, hogy kettő meg kettő az négy, és Párizs Franciaország fővárosa.

Mikor tanítjuk meg őket arra, hogy mik valójában?

Mindegyikünknek azt kellene mondanunk:

- Tudod, mi vagy te? Csoda. Páratlan a magad nemében. Soha ezelőtt nem született hozzád fogható. Csodálatos a lábad, a karod, az ügyes ujjad, a mozgásod.

Mindannyiunknak azon kell fáradoznunk, hogy a világot gyermekeihez méltóvá tegyük.
Pablo Casals

"A csodálkozás öröm, mivelhogy fölfedezés. Aki nem tud csodálkozni, az örülni se tud. De baj van azzal is, aki csak a hivatásos bűvészek mutatványain csodálkozik és nem tudja, hogy a kövek rajzolata vagy egy kéz félszeg mozdulása sokkal ámulatra méltóbb."

/ Ancsel Éva /